Minden szempontból tökéletes campingre találtunk Kaunasban, ahogy a nagy könyvben meg van írva. Röpke három óra alatt át is értünk Litvániába, és valamikor otthoni idő szerint este tíz körül futottunk be a campinghez. Nálunk egy órával már többet mutatott az óra.

Kiemelt partnerünk

Végre sátrazunk, igaz sötétben...

Végree! Sátrazunk. Máris nomádabb, másabb hangulatú az egész, imádjuk! Mivel sötét volt, kipróbátuk a High-Landerből kapott lámpákat, hogy lássunk is valamit, és a sátrakat egy laza kézmozdulattal eldobva felállíthassuk. Ez nyilván nem így ment, mivel az csak papíron eldobós fajta. Dobálhattuk akármeddig.. A lámpák viszont szuperül funkcionálnak, állítható fényerejű, kompakt és fel is lehet akasztani a sátorban, ha pókokat kell vadászni. Azért csak' sikerül az a sátor, a fiúk olyan ügyesek, minden adott egy igazi útinaplóba illő fotó készítéséhez.
Kidőltünk megint, mint akit leütöttek. Nagyon jót aludtunk, és másnap nem is esett jól felkelni, de mennünk kellett tovább Klaipedába.

Nem sokára indulás Klaipedába

PartnerünkA Balti tenger partján fekvő Klaipeda, Debrecen testvérvárosa és egyben Litvánia harmadik legnagyobb városa is. A táj, már így a túra kezdeti szakaszában is elvarázsolt minket. Meg sem álltunk a következő campingünkig, már alig vártuk, hogy tengert érjen a lábunk...

Balti-tenger

Klaipedápan ismét kézenfekvő volt a kempingezés. Itt két éjszakát vagyunk, kicsit rendbeszedtük magunkat, pihentünk, megírtunk pár cikket, videót vágtunk, leeresztettük a rohanásból visszamaradt feszültséget.

Pihenés munkával...

A tenger isteni meleg, természetesen nem is hagytuk ki a fürdőzést sem. Ami rettentő fura itt, hogy este fél tizenegykor még majdnemhogy világos van.

A kocsiknál úgy néz ki, hogy lassan megszűnnek a kezdeti hibák, így talán jobban tudjuk majd tartani a tempót. Habár éppenséggel nem megyünk annyira rosszul, hiszen már több, mint 1300 kilométeren vagyunk túl.

Holnap pedig egy kis városnézés után irány Riga!